Hogyan ismerjük fel a nem mérgező tisztítószereket

Különösen ebben az időszakban, amikor sok időt töltünk otthon és talán többet takarítunk is, fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy nem mindegy, milyen anyagokkal kerülünk naponta kapcsolatba. Megéri nem mérgező otthont teremteni, és végső soron mindenki profitál belőle, aki használja az otthoni teret.

Mi az a nem mérgező drogéria

Először is fontos megemlíteni, hogy a nem mérgező drogéria (vagy kozmetikum, amivel a következő cikkben foglalkozunk) viszonylag új fogalom, és nincs egyértelműen meghatározva. Alapvetően olyan termékekről van szó, amelyek nem ártalmasak sem az emberi szervezetre, sem az állatokra, és emellett könnyen lebomlanak a természetben. Nem tartalmaznak semmilyen, vagy csak a szükséges minimum mennyiségű szintetikus összetevőt, és nem tartalmaznak fölöslegesen sok alkotórészt. Ezáltal csökken a "koktélhatás" lehetősége, amit az élelmiszereknél is ismerünk, de tisztítószereknél és kozmetikumoknál is működik. Természetesen ebbe a nem mérgező koncepcióba sok tanúsított bio- és öko tisztítószer is beletartozik. Ahogy alább látni fogja, a tanúsítványokra azonban nem lehet teljesen támaszkodni.

Káros összetevők a tisztítószerekben

Az alább közölt információk talán inkább tudományosak, de alapvetően segítenek eligazodni már az elején. Elsősorban azt fogja látni, mely összetevőket érdemes teljesen elkerülni a tisztítószerek összetételében. A káros összetevők listája alapvető, gyakran azonban figyelembe kell venni a konkrét tisztítószer célját is. Az információkat hivatalos kémiai adatbázisokból, tudományos cikkekből, az EWG kozmetikai összetevő adatbázisából, valamint gyakorlati tapasztalatok alapján állítottuk össze. A WERECO folyamatosan figyelemmel kíséri a téma fejlődését és frissíti az adatokat. Az alap azonban mindig ugyanaz marad. Alább elolvashatja, mely összetevők nem találhatók meg az igazi nem mérgező drogériákban.

1. SLS és SLES

Felületaktív, anionos surfaktánsok (ezt a kifejezést főként tisztítószereknél és mosó- valamint tisztítószereknél használják). Ahogy a név is mutatja, felületaktív anyagokról van szó, amelyek megkötik a szennyeződéseket, majd vízzel eltávolítják őket. Ennek a folyamatnak eredményeként keletkezik a sűrű hab, amit a mosás vagy tisztítás során látunk. Szin­tetikus eredetűek, többnyire kőolajszármazékok. A gyártási folyamat függvényében az SLS és SLES karcinogén 1,4-dioxánnal és etilén-oxiddal szennyeződhet, melyek még a késztermékben is mérhető mennyiségben jelen lehetnek. Ezek a ruhában lerakódnak, és különféle allergiás reakciókat válthatnak ki. Nemcsak a koszt távolítják el, hanem a bőr védőrétegét is. Ha mosáskor nem használunk kesztyűt, a bőr kiszárad és irritált lesz. A bőr elveszíti természetes immunfunkcióját. Ezek az SLS és SLES vegyületek kifejezetten irritálóak kisgyermekek számára, ezért gyermekek számára szánt hagyományos mosószerek használatát nem ajánljuk. Irritálják a bőrt, a nyálkahártyákat, a szemeket és mérgezőek a vízi élőlényekre. Előnyük az alacsony gyártási költség, ami az egyik oka annak, hogy a hagyományos drogéria látszólag olcsóbb.

2. Metilizotiazolinon

Tartósítószer és antimikrobiális adalékanyag kozmetikumokban és tisztítószerekben. MIT rövidítéssel is megtalálható. Gyakori összetevő az építőipari termékekben (festékek, szilikonok, előkevert készítmények). Nagyon erős allergén, amely csak epikután tesztekkel igazolható. Az immunrendszert károsítja, ekcéma és más autoimmun bőrbetegségek kiváltója lehet. In vitro vizsgálatok neurotoxicitásra utalnak, egérkísérletekben alacsony koncentrációban is negatív hatást mutatott a neuronfejlődést befolyásoló sejtvonalakra. Magas dózisok toxikus hatásokat fejtettek ki a tüdőre és az emésztőrendszerre. Az EU jelenlegi szabályozása alacsony mennyiségű MIT használatát engedélyezi öblítendő termékekben, ezért a legtöbb folyékony tisztítószer tartalmazhatja. Gyakran előfordul öblítőkben, folteltávolítókban, sőt, néhány ökológiai tisztítószerben is. Kanadában és Japánban teljes tiltás van érvényben. Különböző más módszerekkel is lehet folyékony termékeket tartósítani, például a Sonett cég növényi alkohollal és természetes kivonatokkal végzi a tartósítást.

3. Etoxilált vegyületek

Etoxilált vegyületek gyakori tartósítószerek nemcsak folyékony termékekben, hanem különböző tablettákban is (mosogatógéphez, WC-be stb.). A fenoxietanol megtalálható ECO-CERT tanúsítvánnyal rendelkező termékekben is. Ez egy szintetikus illatanyag, melyet gyakran fragrance/parfüm megjelölés alatt rejt el a gyártó, mivel nincs kötelezettség valós megnevezéssel feltüntetni. Ez egy újabb allergén, amely ekcémától az anafilaxiás reakciókig okoz problémákat. 2008-ban az amerikai FDA visszavonta az anyák számára készült mellbimbókrémet, mert kiderült, hogy fenoxietanolt tartalmazott, ami károsította a szoptató csecsemők idegrendszerét. Alvási problémákat, étvágycsökkenést, hányást és hasmenést okozott. A kozmetikában és a drogériában ez az anyag még mindig széles körben használatos. A PEG-100 karcinogén etilén-oxiddal készül, és az 1,4-dioxán melléktermék a késztermékben is jelen lehet. A PEG-anyagok érzékeny egyéneknél bőrirritációt okozhatnak. Ezek szintetikus anyagok, amelyek gyakrabban fordulnak elő kozmetikában, de tisztítószerekben is megtalálhatók.

4. Ftalátok

A ftálsavészterek a csomagoláson ismét fragrance/parfüm név alatt vannak elrejtve (a jogszabály ezt megengedi). Ezek endokrin diszruptorok, igazoltan káros hatással vannak a hormonrendszerre, csökkentik a termékenységet, és toxikusak az elő-natális fejlődés során. Fiúknál feminizációt okoznak, megzavarják hormonális egyensúlyt. Az EU 67/548/EHS irányelve szerint ezek a vegyi anyagok a reprodukciós rendszerre mérgező anyagok közé tartoznak, és az Európai Unió betiltotta DBP (dibutil-ftalát) és DEHP (bis-2-etilhexil-ftalát) használatát kozmetikában. A ftalátok azonban nagy csoportot alkotnak, egyesek még mindig engedélyezettek tisztítószerekben vagy mindennapi használati tárgyakban. Vizsgálatok kimutatták, hogy sok ember vizeletében, még gyermekekében is, magas ftalát szintek vannak jelen. Ezért fontos elkerülni bármilyen illatanyagot a drogériában (ez kozmetikára is vonatkozik), ahol az összetevő eredete nem egyértelműen deklarált.

5. Parabének

Hírhedt összetevők főként kozmetikumokban, de tisztítószerekben is előfordulnak. Olcsó tartósítószerek és antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek. A parabének nem oldódnak vízben, de a bőrön keresztül a szervezetbe jutnak. Az európai jogszabály korlátozza a parabének mennyiségét bőrön alkalmazott kozmetikumokban, azonban ez nem vonatkozik a tisztítószerekre. Dániában 2011-ben betiltották a használatukat 3 év alatti gyermekek számára készült termékekben. A szabályozás azonban nem számol azzal, hogy a parabének több termékben is megtalálhatók, amelyeket rendszeresen használunk, így kumulatív hatás alakul ki. Parabének endokrin diszruptorként működnek. In vitro vizsgálatok bizonyították, hogy képesek ösztrogén-receptorokhoz kötődni. Megzavarják a hormonális egyensúlyt, különösen férfiaknál csökkentik a tesztoszteron szintet és a spermiumtermelést. Növelik a sejtek érzékenységét UV sugárzásra, ami kontrollálatlan növekedéshez és melanóma kialakulásához vezethet. Parabéneket nem találunk nem mérgező termékekben; ahol azonban mégis látják, azt a terméket ne vegyék meg. A piacon már elég alternatíva létezik, például a Badger Balm márka megfelelő nem mérgező alternatívát kínál az említett napvédő krémekhez.

6. Cocamidopropil betain

Nagyon erős allergén, irritálja a szemeket, ekcémát, rosaceát okoz. Tartalmazhat káros szennyező anyagokat (dimetilaminopropilamin, amidoamin, nátrium-monokloracetát és nitrozaminok). Ezek bőrszenzibilizálók és számos allergiás reakcióért felelősek. Különösen a nitrozaminok erős mutagén és karcinogén hatásúak. Ezek az anyagok nem találhatók meg közvetlenül a termék összetételében, mert gyártás közbeni melléktermékek és gyakori szennyezők. Megfelelő gyártási folyamatokkal koncentrációjuk minimálisra csökkenthető, de teljes eltávolításuk nehéz. A Cocamidopropil szintetikus úton készül, a kókuszolaj és 3-dimetilaminopropilamin (DMAPA) reakciójával. Probléma a gyártás során keletkező szennyeződések jelenléte, amelyek allergiás reakciókat váltanak ki, bőrgyulladást, szem- és légúti irritációt okoznak. A Betain-t általában a gyártók az SLS és SLES kevésbé agresszív helyettesítőjeként deklarálják, de biztonsága vitatott.

7. Benzil-alkohol

A benzil-alkohol két forrásból származhat. Vagy természetesen megtalálható bizonyos élelmiszerekben és növényekben (jázmin, ilang-ilang, jácint, részben sárgabarack, vörösáfonya, kakaó), vagy szintetikusan állítják elő. Tartósító adalékanyagként és illatosítóként használják, édeskés gyümölcsös illata van. A hagyományos tisztítószerekben majdnem kizárólag szintetikus formában található. A kozmetikában engedélyezett maximális koncentrációja hivatalosan 1% a teljes terméktérfogatból. Tisztítószerek esetén nincs ilyen korlátozás. A természetes formájú benzil-alkohol maximális koncentrációja csak 0,005% az egész termékben (ez az illóolajok esetén így van jelezve, vagy jól deklarálva, hogy természetes forrású). A szintetikus benzil-alkohol esetén magasabb engedélyezett koncentrációval találkozunk, amely már erős allergiás reakciókat válthat ki: ekcéma, dermatitisz, légzési nehézség, bőrpigmentáció változások, szemirritáció. Korábban neonatális ellátásban antimikrobiális szerekként használták intravénás kanülöblítésre szánt oldatokban. Később mérgezéseket és néhány halálesetet okozott, ezért alkalmazását beszüntették. Retrospektív vizsgálatok során magas benzil-alkohol koncentrációt találtak az újszülöttek és csecsemők vizeletében, akik hasonló tüneteket mutattak: alacsony vérnyomás, koponyán belüli vérzés, neurológiai zavarok, légzési problémák. Ezért a benzil-alkohol alkalmazását a gyermekek számára készült termékekben teljesen betiltották.

8. Szintetikus illatanyagok

Talán a legelterjedtebb anyagcsoport, amelyek nem tartoznak a nem mérgező koncepcióba, bár gyakran ökológiai termékekben is megtalálhatók. 95%-ban kőolajszármazékok, gyakran tartalmazzák a fent említett metilizotiazolinont vagy benzil-alkoholt. Gyakori allergének, és a probléma az, hogy a gyártónak nincs kötelezettsége pontos nevüket feltüntetni a csomagoláson. Ezek között endokrin diszruptorok és a reprodukciós vagy idegrendszerre toxikus anyagok is vannak. Gyakran bioakkumulatívak, és az emberi szervezet nem képes teljes mértékben lebontani őket. Tapasztalatunk alapján, ha az illat valóban természetes eredetű, a gyártó szívesen büszkélkedik vele a csomagoláson. Ellenkező esetben inkább nem érdemes megvásárolni a terméket, inkább célszerű a gyártótól megtudni az összetevők teljes listáját.

9. Nanomateriálok

A nanomateriálok viszonylag új és kissé vitatott összetevőcsoportot alkotnak. Nanomateriálok olyan kémiai anyagok, amelyek részecskéi legalább egy dimenziójukban 1 és 100 nanométer közöttiek. Megnövekedett fajlagos felületük miatt eltérő fiziko-kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. A piacon már sok termék létezik, amelyek nano-részecskéket tartalmaznak, és fel kell tüntetni őket a csomagoláson. Tisztító- és kozmetikai termékekbe tartósítás, szín vagy textúra módosítása vagy kémiai reakciókészség megváltoztatása céljából adják őket. Ugyanakkor bizonyos kockázatot jelentenek a környezetre és az emberi szervezetre nézve. Az európai jogszabályok 2012 óta szabályozzák a nanomateriálok használatát, de a szabályozások tovább pontosodnak. A kozmetikában tipikus ilyen anyagok a titán-dioxid vagy a cink-oxid nano formában, főként napvédő krémekben. Az utóbbi időben ezek a részecskék különböző antibakteriális keverékek részévé váltak, ahol a titán-dioxid részecskék felelősek. Míg a normál formájú titán-dioxid nem jelent kockázatot az emberi szervezetre és nem jut át a bőrön, nano formában belélegzés esetén DNS károsodást, fejlődő magzatok károsodását és elhalását, valamint kiterjedt gyulladásos reakciókat okozott egérkísérletekben.

A nanorészecskék behatolnak a bőrön keresztül vagy belélegzéssel a szervezetbe jutnak, de nincs pontos dokumentáció arról, milyen hosszú távú hatásuk lehet az emberi szervezetre. Egérkísérletek igazolták, hogy belélegzésük után a tüdőben maradnak, majd onnan más szervekbe is eljutnak, és akár 6 hónapig is bent maradnak a testben. Egyes nanorészecskék áthatolnak a vér-agy gáton, és az agyba jutnak. Ezeket hatásokat állatmodelleken figyelték meg, de eddig nincs elegendő bizonyíték az emberi szervezetben zajló folyamatokra. Nem tudjuk pontosan, hogyan viselkednek a szervezetben szállítás közben vagy hosszabb távon. Specifikus tulajdonságaik kívánatosak terápiás célokra, szigorú szakmai felügyelet mellett. Használatuk azonban nem ajánlott kozmetikában, tisztítószerekben vagy antibakteriális háztartási termékekben, különösen olyan állapotban, amikor hatásaik nincsenek kellően feltárva. Jelenleg ezért nano-részecskéket tartalmazó termékeket nem tekintünk nem mérgezőnek, és használatukat nem javasoljuk.

Összefoglalás

Végül megemlítjük, hogy még az ökológiai tanúsítványok sem mindig biztosítékok arra, hogy egy termék valóban nem mérgező. Gyakran ezek a tanúsítványok csak a csomagolásra vagy a gyártási módra vonatkoznak, de kevésbé a tényleges összetételre. Egyes tanúsítványok bizonyos mennyiségű fent említett összetevő használatát is engedélyezik, így a vásárlóknak nehéz eligazodni az információk között. A wereco.store oldalán kiválasztottunk néhány megbízható tisztítószer-gyártót. Mindegyiküknek világos és egyértelmű összetétele van feltüntetve a csomagoláson, és átlátható információkat szolgáltatnak termelésükről (Sonett, Tierra Verde, Alchemix Laboratory, Sodasan). Ezeknek a termékeknek a választékát megtalálja áruházunkban.

Források:

(1) https://www.healthline.com/health/methylchloroisothiazolinone#mci-and-cancer

(2) https://journals.lww.com/dermatitis/fulltext/2013/01000/Methylisothiazolinone.2.aspx

(3) http://jpet.aspetjournals.org/content/317/3/1320.long

(4) http://www.safecosmetics.org/get-the-facts/chemicals-of-concern/methylisothiazolinone/#_ednref6

(5) http://www.safecosmetics.org/get-the-facts/chemicals-of-concern/phenoxyethanol/#_edn7

(6) https://www.slozeni-kosmetiky.cz/1-4-dioxane

(7) https://www.bcpp.org/resource/phthalates/

(8) https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/opinions_layman/en/phthalates-school-supplies/index.htm

(9) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5750875/

(10) https://www.slozeni-kosmetiky.cz/cocamidopropyl-betaine-capb

(11) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9455630

(12) https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/docs/citizens_parabens_en.pdf

(13) https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0300483X07000340?via%3Dihub

(14) https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/jat.1358

(15) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/PETI-CM-575047_EN.pdf?redirect

(16) https://www.slozeni-kosmetiky.cz/benzyl-alcohol

(17) https://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/00001109.htm

(18) http://www.safecosmetics.org/get-the-facts/chemicals-of-concern/synthetic-musks/

(19) https://echa.europa.eu/cs/regulations/nanomaterials

(20) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16443688

(21) https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/08958370490439650

(22) https://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_123.pdf

(23) https://cancerres.aacrjournals.org/content/69/22/8784.long

(24) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11417628

(25) http://www.ilo.org/dyn/icsc/showcard.display?p_lang=en&p_card_id=0502